2010. március 01. hétfő

ARCHÍVUM - 2007 / 1

Régiónk legjobbjai
Fast 50

Az idén a lengyel Blue Media nyerte a Deloitte Technology Fast 50 versenyét, amely a leggyorsabban növekedő kelet-közép-európai technológiai vállalkozásokat rangsorolja. Bőven találhatók magyar cégek is a listán, vezetőik szerint a látványos növekedés nehézségekkel is jár.

A Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég Fast 50 versenyének szabályai egyszerűek: Az ötéves (2001 és 2005 közötti) időszak legnagyobb forgalomnövekedését felmutató cégek nyernek. Az árbevétel százalékban mért növekedése számít, de hogy ne lehessen az egészen alacsony 2001-es bázis miatt extrém számokat produkálni, már 2001-ben is legalább 50 ezer eurós árbevétellel kell rendelkezni az induló cégeknek. További kötelező feltétel a közép-európai székhely illetve valamilyen olyan saját technológia, amely nagymértékben hozzájárul az eredmény eléréséhez. A Deloitte nemcsak a régióban, de Európában illetve globálisan is megrendezi a technológiai cégek versenyét. Nemcsak számszerűen értékelik a céget, hanem vezetői összefoglalóban is, és ami talán a leghasznosabb: európai illetve amerikai eseményeken 1-3 napra össze is hívja az érintetteket, ahol tapasztalatokat cserélhetnek, illetve esettanulmányokat, nívós előadásokat hallgathatnak meg. A közép-európai Technology Fast 50 eleinte, 2000 és 2002 között még a magyar cégek dominanciáját hozta, volt olyan év, hogy mind a három dobogós helyezést magyar vállalkozás vitte el. Az idén is hét magyar cég jutott a listára (lengyel, cseh, szlovák, lett cégek mellett), de az elmúlt évekhez hasonlóan ismét lengyel cég nyert. A győztes Blue Media 7591 százalékkal növelte forgalmát 2001-hez képest. Az 1999-ben alapított cég eleinte mobileszközökre fókuszált, de igazi sikereit a leginnovatívabb szektorok és eszközök integrálá- sában érte el, bankokat, biztosítókat köt össze a mobilszolgáltatókkal, és fejlett integrált csatornákat épít ki.

A verseny kritériumrendszerét érték bírálatok is (nyilván azok részéről, akik szívesebben látnák előrébb magukat), mondván, az egyetlen kritérium, a forgalom nem mond sokat, jellemzőbb sikerfaktor a hozzáadott érték vagy a profit. A másik kritika, hogy az 50 ezer eurós forgalmi belépő még mindig túl kicsi, annyi forgalma minden egyéni vállalkozásnak van, így továbbra is nagyon eltorzítja a listát az alapév. A Deloitte gondolt azokra a cégekre is, amelyek még fiatalabbak, így az ötéves versenyben még nem tudtak részt venni, de impozáns teljesítményt mutattak be az elmúlt években. Jiri Polak, a Deloitte technológiáért, médiáért és telekommunikációért felelős közép-európai vezető partnere elmondta, hogy a feltörekvő csillagok, a „Rising Star" kategóriájában olyan 3-5 éve működő cégek indulhattak, amelyek 2002-ben legalább 30 ezer eurós forgalmat mutattak ki. Ebben az osztályban még sikeresebbek voltak a magyar cégek, mert az első és a második is magyar, a szoftverfejlesztő Alerant Information Technology Inc. illetve az ügyfélirányító rendszereket készítő Onlinet Ltd.

A Fast 50 segítségével a szakmai befektetők, a kockázati tőkések is felfigyelhetnek a legígéretesebb technológiai cégekre. Ez pedig azért hasznos, mert a nagy növekedés közben szükség lehet külső forrásokra. „Saját erőből, árbevételből, profitból évi 50-60 százalékos, nagyon kifeszítve esetleg 100 százalékos növekedést lehet finanszírozni, de többet nem. A növekedés költségei ugyanis hamar jelentkeznek: a munkatársakat előbb kell felvenni, mint hogy ki lehet őket tenni projektre, az első félév a betanítás ideje, kidobott pénz, főleg ha azután a munkatársak elmennek” – mondja Kovács László, az idén 38-adikként a listára feljutó Pont rendszerház vezetője.


CVO Group 1073%

10.

A CV-Online internetes állásközvetítő céget 1996-ban alapította három műszaki egyetemista Észtországban. Először ismerőseiknek, barátaiknak próbáltak munkát találni, és egyben némi pénzt is keresni a vállalkozással. Az internetes állásportál 1997-ben indult el, de hamar kinőtte magát. Az ismert amerikai technológiai befektető, Esther Dyson is látott benne fantáziát, rajta kívül a 3TS Venture Partners kockázatitőke-társaság kelet-közép-európai befektetésekre szakosodó alapkezelője, valamint az LHV észt befektetőcsoport 1999 és 2000 során összesen hárommillió eurót fektetett a cégbe. A tőke elsősorban az üzleti modell nemzetközi kiterjesztéséhez kellett. A fokozatosan felépített csoportot 2001 óta a Magyarországra áthelyezett székhelyéről irányítja a cég. Az üzleti elképzelés szerint a cég mindig az elérhető leghatékonyabb technológiával optimalizálja működését. „Cégünk sikerességének másik fontos pillére munkatársaink szakértelme, hozzáértése. Nagy hangsúlyt helyezünk a kiválasztásukra és képzésükre, mert a legkiválóbb technológia sem ér semmit, ha azt nem jól használják fel” – mondja Norrie Sinclair ügyvezető igazgató.

Az elmúlt öt év növekedése valóban impozáns a Fast 50 listán legjobb eredményt elérő, magyarországi bejegyzésű cégnél: öt év alatt megtízszereződő bevétel, amellyel a teljes cégcsoport bevétele 2005-ben már meghaladta a 13,5 millió eurót. Eközben valóban regionális csoporttá, sőt térségbeli piacvezetővé bővült a CVO Group. Még 2000-ben az első tőkebefektetők is azt a célt fogalmazták meg, hogy nemzetközi szinten kell működni, azóta több kelet-közép-európai országban is vásároltak vagy indítottak munkaközvetítő oldalakat. Idén már kilenc kelet-közép-európai országban van jelen a csoport, összesen 220 alkalmazottal, ami a 2002-es 75 fős létszámhoz képest triplázás. Tóth Gábor marketingvezető szerint a piacvezető szerepet az egyedülálló technológia, a közvetlen keresésre épülő, szakmaspecifikus munkaerő-közvetítő divízió és a nagyon erős értékesítési és ügyfélkapcsolati munka tette elérhetővé. Az oldalak rendkívül transzparens módon tüntetik fel, hogy milyen díjai vannak az álláshirdetésnek, az önéletrajzok elérésének, az előszűrésnek vagy más fejlettebb szolgáltatásoknak. A cégcsoportnál komoly minőségi előírásoknak kell megfelelni, az ügyfelek igényeit folyamatosan mérik. A 2006-os év egy komoly változást is hozott a csoport életében, az eddig területi alapon működő cég struktúrája funkcionális alapon szerveződött újjá. A CVO Group célja, hogy minden egyes divíziójával – online állásközvetítés, fejvadász részleg, munkaerő-kölcsönzés és kihelyezett bérszámfejtés – piacvezető legyen. A terjeszkedés további iránya pedig Kelet- illetve Délkelet-Európa, e törekvés eredményeként nyílt meg idén az ezidáig legfiatalabb iroda Romániában.


XAPT 918%

11.

Schvarcz Zoltán, a XAPT Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa 1994 óta vállalatirányítási rendszerek értékesítésével foglalkozik. 1999 végén fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy körülnéz a nemzetközi piacon, milyen új vállalatirányítási rendszerek vannak a középkategóriájú vállalatok számára. Egy akkor nemzetközi szinten még kevésbé ismert termék, a dán Damgaard Axapta elnevezésű rendszere tetszett meg neki, a dán tulajdonosok pedig örömmel fogadták érdeklődését. Hamar megismerte a rendszert, majd 2000 júniusában zöldmezős vállalkozásként elindította a XAPT Hungary-t, a magyar Axapta-szakértő vállalkozást. Az időzítés telitalálatnak bizonyult, mert miután egymást „ölte” húsz évig a két nagy dán vállalatirányítási rendszerekkel foglalkozó cég, a Damgaard és a Navision, 2000 decemberében egyesültek. Ugyanebben az évben lépett a vállalatirányítási rendszerek piacára egy sokkal nagyobb IT-játékos, a Microsoft is, elsőként az amerikai Great Plains megvételével. Másfél év múlva a Microsoft megvette a dánokat is, egyrészt azért, mert Európába is szeretett volna betörni, és itt a Great Plains nem volt ismert, másrészt pedig az Axapta annyira korszerű eszköznek számított, hogy megvásárlásával technológiát is vett a Microsoft. A felvásárlás alapvetően jól jött az XAPT Hungary-nek is, hiszen már kétéves múlttal rendelkezett, jól ismerte a terméket, jelentős ügyfélköre volt, a meglevő szakértelemhez pedig a Microsoft erős hátteret adott, mind fejlesztési kapacitásaival, mind pénzügyi és marketingerejével. Hátrányként jelentkezett azonban, hogy sokaknak feltűnt az új termékben rejlő lehetőség, más partnerek is belefogtak az Axapta-eladásba, nagyobb lett a verseny. Mindez azonban legjobban Schvarcz Zoltánnak sikerült: „2001 és 2005 között megtízszereztük az árbevételünket, 2006-ban újabb 60 százalékos növekedéssel, 1,2-1,3 milliárd forint lehet a forgalom, miközben mindvégig nyereségesen és hitel nélkül működtünk”. Egyik üzleti partnere szerint Schvarcz rendkívül tudatosan tervez évekre előre, ugyanakkor nem könnyű tárgyalópartner. A magyar cég világszinten is kitüntetett partnerré vált a Microsoft Dynamics AX (korábban Axapta) termék értékesítői között. A júliusban bemutatott legújabb ( 4.0-s) verzió tesztelésében, fejlesztésében is részt vettek a magyar munkatársak, folyamatosan jártak ki a Microsoft redmondi központjába illetve a Koppenhága melletti európai központba. Az első, esettanulmányként is bemutatott bevezetés (a Wizzair) is a magyar cég nevéhez fűződik, így talán érthető, hogy kétezer nemzetközi Dynamics AX partner közül miként kaphatta meg a cég „Az év excellence partnere” díjat, noha korábban csak nagy amerikai vállalatok nyerték el a szakmai munkát, az innovatív megoldásokat honoráló elismerést. A hazai referencialista folyamatosan bővül, ügyfél a Diego Szőnyegáruház, a Marso gumiabroncs, a Guliver játéknagykereskedő, a Pesti Est vagy a Jeans Club divatáru-kiskereskedelmi lánc.

A XAPT nemzetközi terjeszkedésbe is fogott, árbevételéből eddig is 100 millió forint körül részesedett az export, elsősorban a terjeszkedő magyar cégek regionális aktivitását követő üzletek révén. Idén márciustól azonban egy kisebb helyi cég megvételével már kanadai érdekeltsége is van a vállalatnak, míg egy lokális partner kisebbségi részvételével bukaresti céget is alapított. A XAPT fejleszt is, a Dynamics AX sztenderdhez létrehozott különféle iparág-specifikus megoldásait nemzetközi vásárokon is bemutatták, ausztrál, amerikai partnerekkel vannak közös fejlesz- tések. Növekedési lehetőséget így bőven lát a cégvezető, ebben legfeljebb a szakemberhiány lehet gátló tényező, éppen ezért a XAPT hamarosan regionális oktatóközpontot hoz létre.


HáziPatika.com 613%

13.

Kocsis Gábor és Blum Péter, a HáziPatika. com Kft. vezetői 1998-ban kezdtek el gondolkodni egy egészségügyi portál elindításán. Volt némi családi kötődésük is a témához, illetve azt látták, hogy Magyarországon nincsen komoly, egészségügyi kérdésekkel foglalkozó oldal, noha globálisan ez az egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb műfaj. 1999. április 2-án („nehogy tréfának tűnjön”) féléves előkészítő munka után elindult a HáziPatika.com oldal, amely a két tulajdonos meglevő kisebb internetes fejlesztőcége, a Mezon.Net Kft. keretében működött. Hamar kiderült azonban, hogy nem elég megbízásos munkák után barkácsolgatni az oldalt. Többet kell vele foglalkozni, viszont várhatóan meg is éri, mert szépen nőtt a látogatottság. Az önálló cég HáziPatika.com Kft. néven 2001 januárjában indult el, Kocsis Gábor és Blum Péter fele-fele arányban birtokolta a cég 75 százalékát, míg a KFKI Investment 25 százalékkal szállt be, utóbbi azóta tovább növelte a részesedését. A cég kizárólag egészségügyi internetes portálokkal foglalkozik, a HáziPatika.com után 2002-ben elindult a babaszoba.hu is. A HáziPatika.com kétezer egészségügyi cikket tartalmaz (szerencsére az egészségügyi profilból adódóan a cikkek ritkán avulnak el, így a tartalmakat érdemes archiválni), valamint rengeteg szolgáltatást, teszteket, e-commerce vásárlási lehetőséget, interaktív szolgáltatásokat kínál. Ma már havi 300 ezer egyedi látogatója van, hétköznaponként 20 ezer feletti a napi látogatószám, havonta ötmillió az oldalletöltés. A látogatók döntő többsége 30-50 év közötti családos nő. A babaszoba.hu fókuszáltan csecsemő- illetve gyermekegészségüggyel foglalkozik. A 90 százalékban 20 és 40 év közötti nőkből álló közönség egyéb szolgáltatásokat, webes fotóalbumot, babanaplót, apróhirdetéseket is talál az oldalon. Amolyan közösségi oldal, amit jól mutat, hogy noha csak havi 70 ezer egyedi látogatója van, de ők nyolcmillió oldalt töltenek le, egy-egy felhasználó alkalmanként 40-50 oldalt is letölt.

A cég 2006-ban már közel kétszázmillió forintot elérő árbevétele alapvetően két forrásból származik. Egyelőre jóval jelentősebb a hirdetési és szponzorációs bevétel. Sok gyógyszeripari ügyfél van, de vannak az egészséges életmódhoz kötődő vagy az egészséges életmódhoz egyáltalán nem kapcsolódó ügyfelek is. Számukra a speciális demográfiai összetétel lehet attraktív, például a bankok számára egy babakötvény-termék esetén. „Az összesített online reklámköltés országszerte továbbra is dinamikusan nő, évente 40 százalék körüli a bővülés, ezt már senki nem hagyhatja figyelmen kívül” – mondja Kocsis Gábor.

másik bevételi tényező az e-commerce, a cég az egész országba futárcégen keresztül eljuttatja az interneten összeválogatott termékeket. A HáziPatika netes áruházában négy „bolt” különböztethető meg, az egészségügyi könyvek, az egészségügyi videók, DVD-k, a biotermékek illetve a nem patikaköteles készítmények (vitaminok, kenőcsök, táplálékkiegészítők). Jelenleg utóbbi megy a legjobban, míg a legkésőbb elindított biotermékcsalád még nem hozta a várakozásokat.

A három éve már nyereséges cégben mintegy húsz ember dolgozik, részben alkalmazottak, részben egyes projektek szerződéses partnerei és rengeteg külsős szakorvos ír, lektorál az oldalra. A jövő év elején egy harmadik portál indítását tervezi a cég, ám ennek profilja ugyanúgy titok, mint a tervezett e-commerce kínálatbővítés iránya. Akármennyire is hiány van nívós offline egészségügyi kiadványból, az offline irányába nem bővül a cég, „mi csak online-ban dolgozunk, ehhez értünk” – mondják. Kocsis Gábor a tulajdonosi struktúrában sem vár a közeljövőben változást, bár ahogy fogalmaz „ez egy nagyon változékony piac, semmi nincs kizárva. Egyelőre nem számolgatjuk, hogy mennyit ér a cég, hiszen ez leginkább attól függ, hogy kinek mennyi benne az érték, hogyan illünk bele az egyes cégek portfóliójába”.


Sense/Net 172%

36.

A nagyvállalati portálmegoldásokkal foglalkozó Sense/Net Kft. meghatározó tulajdonosai, Kiss Sándor ügyvezető igazgató és Bíró Tamás marketingigazgató osztálytársak voltak a Karinthy Frigyes Gimnázium két tannyelvű osztályában. Az innen hozott kiváló angol nyelvtudás ugyanúgy sokat segített a későbbi üzleti sikerekben, mint az angolszász mentalitás, a gyors reakciók, a nyitottság az újdonság iránt, a web használata. Ahogy a vezetők mesélik, a Sense/Netnél sohasem a diploma, vagy az elméleti tananyagok ismerete számított, hanem az, hogy ki milyen módon old meg egy feladatot, és mind a mai napig komoly kihívás az új munkatársak szemléletének formálása. „Amikor próbafelvételiztetjük a programozókat egy gép előtt, annyit kérünk, hogy oldják meg a problémát, erre mindenki mindig programozni kezd, pedig két perc alatt megtalálná a neten a megoldást, ez egyszerűbb, és mi csak annyit kértünk, hogy oldja meg” – mesélik. Több egykori osztálytárs (a két vezetőn kívül egyikük csendestársként még ma is tulajdonos) 1995-ben alapított céget, az egyetemi tanulmányok mellett különböző informatikai munkákat vállaltak. Amikor az internet kezdett elérhetővé válni, Kiss Sándor fantáziát látott benne, az addigi vegyes szoftverfejlesztés helyett erre fókuszáltak, és körülbelül 1999 óta kezdték komolyabban venni a céget. Az internetre ugyan sokan rákaptak, jellemzően nyílt forráskóddal (Linux) fejlesztettek, a Sense/Net viszont Microsoft-platformon dolgozott, nemritkán külföldre is, egyre komolyabb Microsoft-partner lett, sőt olyan gyorsan fejlődött, hogy volt év, amikor kétszer kellett nagyobb irodába költözni. Lassan letisztult a cégvezetők között  a munkamegosztás is, érdekes módon a mérnöki végzettségű illetve brit diplomával rendelkező Bíró lett a marketing vezető, míg az egykor a Közgázon marketing szakirányos Kiss az ügyvezető. A Sense/ Net tevékenysége koncentrált lett, nagyvállalati portálokat (internet, intranet, extranet) fejleszt méretes ügyfeleinek (MVM, MNB, Budapest Portál, MEH, PSZÁF, Főgáz, T-Kábel, Tigáz). A rengeteg tapasztalat alapján elkészített a cég egy dobozolt szoftvert (Sense/Net Portal Engine), ezeroldalas dokumentációval, folyamatos verzióváltásokkal. A jövőben a cég valódi független szoftvereladóvá (Independent Software Vendor, ISV) szeretne válni, de ma még az árbevétel zöme a szolgáltatásokból ered. Ezek a munkák gyakorlatilag a saját szoftverre épülő portáltervezést, tanácsadást, konkrét felépítést és üzemeltetést takarnak. A szolgáltatás eltartja a fejlesztést, illetve tavaly a Primus Capital Partners LLC révén kockázati tőke is érkezett a cégbe. A nem publikus mértékű tőkét a szoftver mellett a szervezet-építésre fordította a cég, de emellett Kiss Sándor szerint fontosabb, hogy „a kockázati tőkés nemzetközi tapasztalataira, kapcsolataira építhessünk, illetve tisztán tulajdonosi szemlélet is megjelenjen a cégben”. A jelenleg 37 főt alkalmazó Sense/Net egész Európára szándékszik kibővíteni értékesítését, jelenleg itthon, Ausztriában és Hollandiában vannak disztribúciós partnerei, de minden európai országban szeretnének 1-2 partnert, a cél az európai piac 1 százalékának megszerzése. A nagyvállalati portálpiac még mindig dinamikusan nő, a  Merrill Lynch szerint 2008-ban globálisan már 1,4 milliárd dolláros a teljes piac. A Sense/Net nyereségesen működik, volt olyan éve, amikor majdnem 50 százalékos volt a profit, amit mindig visszapumpál a fejlesztésbe (eddig 200 milliót költött a szoftverre). „Nem az volt az első célunk, hogy nagy autónk legyen, hanem szeretnénk egy olyan terméket, ami majd biztosítja a még nagyobb autókat.” – viccel Bíró Tamás Az idei évre tervezett 266 millió forintos forgalmat már szeptemberben elérte a cég, a módosított terv 300 millió forint. Hamarosan érkezik az újabb szoftververzió is. Míg a korábbiak amolyan „alapok” voltak, amire lehetett fejleszteni, az új termék egyre inkább „out of the box” lesz, vagyis olyan, amelyet kicsomagolás után gyakorlatilag programozás nélkül lehet használni. Ha sikeres lesz, a Sense/Net a szolgáltatással már fokozatosan egyre kevésbé kíván foglalkozni, csak az egészen nagy, mély projektekben vesz részt, és minden erejével a szoftverfejlesztésre koncentrál.


Pont rendszerház 165%

38.

Kovács László 1996-ban alapította egy barátjával a Pi-Office Kft. nevű vállalkozását, irodaautomatizálási és work-flow folyamatok megoldására. Eleinte kimondottan egy technológiára, a Lotus Notes-ra koncentrált a cég, és mivel a Lotust ebben az évben megvette az IBM, a Pi-Office is IBM-partner lett. Már az első év, 1997 is nyereséget hozott, akkor még csak három fővel, 18-19 millió forintos árbevétellel, azóta a számok megtízszereződtek. 2005 végén 23-an dolgoztak a cégnél, és a forgalom 200 millió forintra nőtt, jelenleg pedig már 30-as a létszám, és a megrendelésekkel lefedett előzetes éves forgalom 260 millió forint.

A cég történetében meghatározó év volt 2003, amikor az addig lotusos fejlesztőnek beskatulyázott Pi-Office felvette a Pont rendszerház nevet, nagyobb irodába költözött, ISO 9001-es minősítést szerzett, a két tulajdonos alaptőkét is emelt. A profil is megváltozott, a cég azóta webes alkalmazásokat készít intranetes környezetben, ehhez felvette az IBM egyéb technológiáit, és kapcsolatba lépett a Java-környezet további nagy fejlesztőivel is. Kovács László elmondása szerint ügyfeleik három csoportba sorolhatók. A legfontosabbak a bankok (így a Budapest Bank, az IEB és az Erste), hiszen ezen intézményeknél van a legtöbb szabályozási folyamat, hitelengedélyezés a lakosságnak, a vállalatoknak, rengeteg, részben a felügyelet által is megkövetelt egyéb folyamat (számlamegszüntetés, ügyfélpanasz-kezelés, egyedi kamat- és limitengedélyek). A rendszerek sohasem szigetszerűek, egységes keretben vannak, szervesen kapcsolódnak az összes banki rendszerhez. A másik fontos ügyfélkör a multinacionális nagyvállalatok, jellemzően gyártók (például BorsodChem, Coca-Cola, Bonduelle, Bombardier), amelyeknek például beszerzésengedélyeztetési rendszereket épít ki a cég, olykor nem is csak Magyarországon, hanem az adott multi egész kelet-európai csoportjának. Végül a harmadik, ma még kisebb szegmens a kormányzati szektor. Méreténél fogva a Pont rendszerház egyelőre leginkább alvállalkozóként jelenhet meg, de Kovács László szerint e szegmensben nagyon nagy fantázia van. 2004-től 2007-ig az önkormányzatok sok pénzt kaptak és kapnak az elektronikus önkormányzatok megvalósítására. Nem elég azonban az infrastruktúrát megvenni, amíg azok nem működnek, addig halott eszközök csupán, működő folyamatokat (ügyvitelt, kérelmek fogadását, engedélyeztetést) is ki kell építeni. A Pont rendszerház ebben kínálja szakértelmét.

Jellemző, hogy a cég egy megvalósított projekt után is kap feladatokat az ügyfeleknél, hiszen a magyar jogszabályi környezet állandó változása „hál’ istennek” mindig újabb és újabb munkákat és így bevételeket jelent , olykor pedig a piac is közbeszól. „Amikor a BB-nél készítettük a hitelezési folyamatot, a projekt közben úgy megemelkedtek a forintkamatok, hogy be kellett vezetnünk a devizahitelezést is, illetve éppen ekkor változott a támogatott lakáshitelek szabályozása is” – említ egy példát Kovács László. A vizsgált ötéves periódus forgalomnövekedését több szemponttal magyarázza a cégvezető: „Mindig a piacnak megfelelően váltottunk, nem ragadtunk le egy technológiánál, azóta is nagyon figyeljük, hogy mit kell tanulni. Nyitottak és rugalmasak vagyunk, gyorsan reagálunk – ezt a nagyvállalatok nem tudják mindig megtenni –, minőségre törekszünk.” A gyors növekedést a munkaerőpiacon sem könnyű követni, a Pont rendszerház szeret kezdőket felvenni, több főiskola és egyetem diákjait foglalkoztatja diákmunkában, majd kimazsolázza a legjobbakat. Nagyon fontos, hogy a fluktuáció alacsony legyen, hogy a 3-6 hónapos projekt közben ne változzon a csapat, a tapasztalatok szerint a hamar mélyvízbe dobott fiatalokban erős a lojalitás. A cég továbbra is növekszik, Kovács László becslése szerint egy év múlva 40-en lesznek, miközben folyamatosan javítják a belső hatékonyságot.


kirowski 159%

41.

A Fast 50-ben többször díjazott cég elődjét, a  reklámgrafikai, designcéget, az alt.kirowski bt.-t Kerti Géza, Kelemen Csaba és Tompa Balázs 1996-ban alapították. Kerti Géza hamarosan olvasott egy cikket, amely szerint az Egyesült Államokban nagyon sikeresek a kis, független webdesignstúdiók, az írást megmutatta a többieknek, és megszületett a döntés: az akkor még gyerekcipőben járó internet lesz a fókuszuk. Elsőként maguknak, majd komolyabb cégeknek is elkészítették a honlapját. Hamarosan egyre több megrendelő kereste a szájhagyomány útján ismertté vált céget, köztük a Matáv csoport különböző vállalatai. 1998-tól elkezdték felvenni az embereket, és folyamatosan egyre nagyobb irodákra lett szükség. A cég jól működött, de az igazi ugrás akkor következett be, amikor az akkor már kirowski néven futó cég tulajdonosai újabb kulcsembereket hívtak, Kovács Zoltánt vezérigazgatónak, Novák Pétert pedig az újonnan megtalált üzleti terület, az online reklám élére. A nagy játékosok által ekkor még nem lefedett, de hatalmas ütemben bővülő online reklámpiac telitalálatnak bizonyult. 2000-re kiépült a full service online ügynökség, amelynek hamarosan a kirowski megkerülhetetlen piacvezetőjévé vált (ő kapta a legjobb árakat a szájtoktól, az ügyfeleknek valóban érdemes volt vele dolgozni, rajta kersztül vásárolni az online médiát. Az ügynökségi munka mellett interaktív marketing- és e-business fejlesztések jelentették a másik két üzletágat. Az alapítók a cégvezetésből jó érzékkel hátrébbhúzódtak, valamely részterületet vezették, míg az ekkor már hét magánszemély tulajdonos nevében Kovács Zoltán tárgyalt a kirowski eladásáról. Végül a vevő, az angol Aegis Grouphoz tartozó isobarcsoport remek áron vette meg a társaság száz százalékát, és ha a cégnél maradó magyar menedzserek a következő években is teljesítik üzleti tervüket, akkor összesen 11 millió euró, vagyis 2,75 milliárd forint lesz a teljes vételár. A kirowski azóta a megerősített tulajdonosi háttérrel egyre bátrabb a nemzetközi színtereken is, „a legkomolyabb európai tenderekre hívnak meg, olykor saját név alatt, olykor partnerrel, így nemrég a világ három legfontosabb webes cége közé sorolt bostoni Molecularral nyertünk meg egy nagyobb tendert”. A közeljövőben két további szegmensre fog belépni a kirowski, az iProspect világelső kereső marketingszolgáltatását kínálják, illetve szívesen lennének a Molecular termékeinek/ szolgáltatásainak „disztribútorai”. „Ezek olyannyira jó cégek és brandek, hogy bár eddig a kirowskin belül nem voltak külön márkák, leányvállalatok, az új üzleti területen ez elképzelhető” – mondja Kovács Zoltán, aki egyben az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.


Adaptive Recognition Hungary 93%

48.

Az A. R. Hungária Rt. intelligens képfeldolgozáson alapuló eszközöket fejleszt, gyárt és értékesít elsősorban olyan rendszerintegrátor cégeknek, amelyek nagy, komplex rendszereket készítenek ügyfeleiknek.

Fiatal matematikus-mérnökök még 1991-ben határozták el, hogy számítógépes képfeldolgozással foglalkozó céget alapítanak, mert úgy vélték, hogy ez a téma a következő száz évben kurrens marad. Több különböző rendszert is elkészítettek, ám a Bokros-csomag némileg megroggyantotta a céget, ezért elhatározták, hogy szűkítik a tevékenységüket, és a nemzetközi piacra koncentrálnak. Kertész Attila elnök elmondása szerint „több irányba indultunk a képi információk számítógépes értelmezésében, kézírás- illetve ujjlenyomat-felismeréssel is dolgoztunk, de hamarosan letisztult, hogy a nagy mennyiségű, nehezen felismerhető karakterek azonosításában vagyunk a legerősebbek. Az eredeti céget végelszámoltuk, és 1997-ben a testvéremmel és a fejlesztés jelenlegi vezetőjével megalapítottuk az A. R. Hungariát” A kezdetektől két nyelvfüggetlen, technológiaorientált, ugyanakkor dinamikusan növekvő kereslettel rendelkező kulcsterületre, rendszámtábla-azonosításra illetve dokumentumolvasásra specializálódott a cég, amit újabban egy harmadik láb, az arcfelismerő eszközök fejlesztése egészít ki.

A forgalom ma még fele-fele arányban származik a két vezető divízióból, a rendszámtábla-leolvasás sok kisebb, magas hozzáadott értékű üzletből áll össze, az okmányazonosítás nagyobb, ugyanakkor alacsonyabb profittartalmú projektekből, sőt, már az arcfelismerésből is származott bevétel. A térben készült, torzult képeken megtalálni a rendszámtáblát nem könnyű feladat, a világpiacon forgalmát tekintve a második, de technológiáját tekintve Kertész Attila szerint az első az A. R. Hungary Carmen terméke. A termék a képkészítés teljes folyamatát jelenti, technológiát illetve bizonyos eszközöket, kamerát, világítást. Alighanem abban egyedülálló az ARH a magyar cégek között, hogy immár 128 országba adott el terméket. Többek között arab országokba is, mert a Carmen az ilyen szoftverek közül egyedüliként az arab karaktereket is felismeri. „Az arab országokban olyannyira elterjedt a Carmen, hogy gyakorlatilag e szóval jelölik a rendszámtábla-fotózást, mint ahogy korábban Magyarországon a xeroxozás jelentette a fénymásolást” – meséli Kis László értékesítési igazgató. A növekedési lehetőség még mindig óriási, az állami nagyprojektek (rendőri figyelő rendszerek, autópálya-matrica ellenőrzés) mellett beléptetések, parkolás, határregisztráció a fő felhasználási területek. Az okmányfelismerés szintén nemzetközi üzlet, a világon csak 6-8 cég foglalkozik az útlevél-felismeréssel, pedig bővül a kereslet, az EU-ban áttérnek az elektronikus útlevélre, schengeni határokat bővítik, Távol-Keleten is nagy az igény. Az arcfelismerés (az ARH terméke a Faceident) a jövő iránya, beléptetéseknél, határátlépésnél használják, Hongkongban vannak olyan határőr nélküli határok, ahol a határátlépő arcát, az útlevélben levő fotót és az útlevél chipjében tárolt információt gép hasonlítja össze.

Az ARH olyannyira kulcsjátékos, hogy az internetes keresőkön is elsőként bukkan fel, „rengeteg olyan megkeresést kapunk, amiért nem kell semmit tennünk, csak beesnek, olykor olyan egzotikus országokból, ahová a nagy csomagszállítók nem is szállítanak” – meséli Kis László.

A cégben egy ideig kockázati tőke is volt, de az alapítók azóta visszavásárolták az átadott részesedést, 2006-ban már várhatóan egymilliárd forint (négymillió euró) lehet a forgalma az 40-50 fős cégnek, és a nyereség is meghaladhatja a 2005-ös közel kétszázmillió forintot. A növekedésnek keresleti korlátja jelenleg nincsen, inkább az új munkaerő integrálása és a leterhelt alvállalkozók gátolhatják a növekedést „Jelenleg is 15-20 fő hiányzik a cégből, ám elszakad a bőr, ha túl gyorsan nő az izom, előbb be kell integrálni az újakat. Saját gyártóüzem felépítése is folyamatban van” – mondja Kertész Attila.

Brückner Gergely

Írjon nekünk Impresszum Sitemap